Itt van az ősz, itt van újra, s vele együtt a következő Neorave is! Rövid kihagyás után November 20-án tér vissza az ország egyetlen rave és happy hardcore partisorozata a megújult Diesel Club-ba, ahol DJ Flatline, blasterNOX, Bordee, Von-X és RikeR várja a ravereket, akik gondoskodnak az elmaradhatatlan 1 órás oldschool blokkról is.
A törtebb ütemek kedvelőínek jó hír, hogy a kisteremben ezúttal drum & bass fog szólni dtr, HUman, Q The Physicist és mercenary előadásában, a bemelegítésről pedig RikeR nu rave szettje fog gondoskodni. Az egész estés rendezvényre a belépő mindössze 800 Ft.
2 évvel ezelőttről egy különleges partyra emlékezhet mindenki, ugyanis először látogatott hozzánk fellépő a UK Hardcore őshazájából. Örömmel jelenthetjük be, hogy Cruze újra elfogadta a Neorave csapat meghívását, és hogy még felejthetetlenebbé tegyük az estet, további 3 DJ tart vele a szigetországból : A Trackmaster Music label másik alapítója, Breaks mellett hallhatjuk Wiggi, illetve a hardcore breaks egyik jeles képviselője, Dave Skywalker szettjeit március 12-én, a Diesel Club kistermében. Az angolok fel- és levezetését a magyar happy hardcore képviselői közűl RikeR, Von-X, DJ Flatline és blasterNOX végzik.
A club nagytermében eközben a Hand's Up Session ünnepli második születésnapját. A dupla-party mindössze 1200 Ft-os belépővel látogatható. A helyszínen fényrudat is vásárolhatnak az érdeklődök.
Címkék: breaks, cruze, diesel club, neorave, skywalker, wiggi
Egy hideg, csendes februári éjjelen fény hasít bele a sötétségbe, hangorkán söpri el a némaságot! A Neorave partysorozatra jellemző dübörgő ütemek mellett ezúttal a látványra is nagyobb hangsúlyt fektetünk, a partyarcokat valóságos fényrúd-erdő fogadja majd a tánctéren. Ha Te is szeretnél ennek részese lenni, akkor február 20-án április 17-én a Diesel Clubban, a Glowstick Mania-n a helyed!
A nagyteremben a Neorave csapata, Protonic, blasterNOX, DJ Flatline, RikeR, Bordee és Von-X fogadja happy hardcore-ral és a szokásos rave-kívánságműsorral a partyzókat, a kisteremben pedig hardcore-ra tombolhat a közönség Tshwest, Dr. Folli, Mercenary, Stormrage, Visual Angel, Adrenalin K és SCSI szettjei alatt.
Meglepetésünk az 1000 Ft-os belépő mellé egy ajándék fényrúd!
Dátum : 2010. április 17. - 22:00
Helyszín : Diesel Club - Bp. X.ker., Népligeti út 2.
Belépő : 1000.- Ft
UPDATE: sajnos a Diesel Club vezetőségének hibájából adódóan a február 20-ra tervezett Glowstick Mania party elmarad, helyette április 17-én világítjuk be fényrudakkal az éjszakát.
Címkék: diesel club, glowstick, mania, neorave, party
Ahogy az előző bejegyzésben emlíettem, két lemez jött ki rövid időn belül az Essential Platinum alatt; vessük is bele magunkat az 57-es szám rejtelmeibe. 5 + 7 = 12. Dougal és Gammer neve 6-6 betűből áll, ami összeadva szintén 12 - de ez valószínűleg senkit sem érdekel rajtam kívül, úgyhogy inkább tegyük a képzeletbeli tűt a lemezre. Amióta a legutóbbi Bonkersen meghallottam a Guitar Hero -t, azon morfondírozok, hogy vajon miért ez lett a címe a tracknek, holott semmi köze nincs sem a gitárhoz, sem a játékhoz :) Pörgős kis zene egyébként, leginkább egy instrumental hands-up számra hasonlít, elején-közepén egy jól ismert Vengeance vokál-loop samplevel. Sajnos nem túl változatos, szerintem simán megoldhatták volna 4 percben is. Tipikus "filler" track.Az előző írásban említettem, hogy ha az első szám darálás, akkor a második vokálos. Neszeneked öreg, jól kitoltam magammal. Itt ugyanis pont nem ez a helyzet, a Hardcore Turn It Up ugyanis még jobban darál, mint a gitárhős :P Aki emlékszik még a márciusban megjelent AWSM012 lemezre, annak bizonyára ismerős. Bizony, ez a track már akkor kész volt, de ez nem meglepő náluk - a Wii Go Crazy picture discre cca 1 évet kellett várni. Megmondom őszintén, nekem ez már inkább hasonlít egy klubosított Makinához, mintsem a klasszikus UK hardcorehoz. Nincs megállás, egy-két vokál sample akasztja meg a bevezetőt, majd egy jó hosszú lehúzás és indul a vernyogás. Szinte látom magam előtt a síppal-glowstickel felszerelt rave-armadát közeledni: táncolj Te is, különben véged :) Ennek a tracknek is legnagyobb hátránya a hossza, ugyanis a második felére ez is borzasztó unalmassá válik. Egy olyan track, amiből buliban érdemes fél percet bemixelni, aztán rögtön váltani is a következőre.
Dougal & Gammer - Hardcore Turn It Up
Nyáron az Essential Platinum magja úgy tűnik, inkább a tengerparton meresztette a hátsó felét, ugyanis az elmúlt hónapokban egyetlen lemez sem jelent meg, holott tavasszal szó szerint ontották magukból a bakelitet. Persze most megint ez lesz a helyzet, ahogy látom: két lemez jött ki rövid időn belül, és nemsokára követi őket egy harmadik is.Tehát EPP056. Jericho kürtjei felhangzanak, és indul a pumpálás! A Horns Of Jericho egy tipikus Dougal & Gammer track, enyhe párhuzamot véltem felfedezni közte és az év elején megjelent Disco's Revenge között. A szerkezet ugyanaz, és sajnos ugyanannyira unalmas a track nagy része is :P Na, azért egy fokkal mégiscsak jobb, mert sikerült pörgősebbre venniük a figurát. A fődallam mindenki számára ismerős lehet, aki a 90-es években akár csak tíz percre is bekapcsolta a VIVA TV-t vagy az MTV Europe-ot, ugyanis DJ Jean The Launch című slágerének örökzöld dallamát variálták meg.
Flipside. Bevett szokás, hogy ha az egyik oldalra nyúzós darálás kerül, akkor a másikon 100%, hogy vokálos szám található. Talán így próbálják tartani az egyensúlyt Dougal és Gammer munkássága között (annak ellenére, hogy évek óta inkább Gammer felé dől a mérleg). A Don't Want This Night To End egy klasszikus vokálos UK hardcore, abból is a szebbik fajta. Cat Knight után lágyabb vokált kapunk - nem hallottam Sally Jaxx nevét, de meg fogom jegyezni. Nagyon szép hangja van a leányzónak, és a háttérben szóló csilingelés is el van találva. A dallam abszolút klubos, tipikus tedd fel a kezed és mosolyogj zene.
Dougal & Gammer feat. Sally Jaxx - Don't Want This Night To End
Hardcore Underground 4
Eléggé meglepő volt amikor bejelentették a HU4-et, hiszen nagyon rövid idő telt el az előző rész óta. Szinte lehetetlennek éreztem, hogy képesek mindössze pár hónap alatt 4 cd mennyiségű új (és jó) zenét összelapátolni, így annyira nem is vártam, de amikor pár hete megjelent, minden várakozásomat felülmúlta. Sikerült összehozniuk 4, teljes mértékben változatos mixet, és amit nem győzök eléggé hangsúlyozni én sem, hogy több mint 100 producer munkája van az albumban, ami akárhogy nézzük, elképesztő mennyiség. Már csak azért is lényeges dolog ez, hisz nagyon nem mindegy, hogy lesignolnak néhány kis/nagy nevet és velük iratnak annyi zenét ami kitölti az albumot, vagy inkább veszik a fáradtságot és szerződtetnek annyi producert, ahányra szükség van a mixekhez.
CD1 - Fracus & Darwin
Ha rangsorolni kéne a 4 lemezt, ez a leggyengébb, ám ezt a jelzőt is csak azért kapja meg, mert valakinek utolsónak is kell lennie, ha csak a zenéket nézzük, bizony itt is remek darabok vannak, elég csak meghallgatni a rockos hangvételű Rock Ya Body-t, a fülbemászó Rivers Flow In You-t, vagy a hardcore breakes csodagyerek, Reese remixét, aki a Nothing There-el végzett fantasztikus munkát. És én ugyan sose voltam rajongója Darwinnak, de a Y Don't U és a Realms & Rough-Cuts olyan tökéletes lett, hogy minden bizonnyal bérelt helye lesz az mp3-lejátszómon örökre.
CD2 - Brisk & Marc Smith
Brisk ezúttal sem hiányozhatott, ám Hamet becserélte egy Marc Smithre, ami azon kívül, hogy egy jó ötlet volt, elvitte a keményebb hangzás felé a mixet, jóval kevesebb a vokálos szám rajta. Az eleje eléggé döcögősen indul, az első pár szám nagyon semmmilyen, a Sunrise messze nem hozza a régi Brisk & Hamek minőségét, és az ajnározott Look @ The Heaven is megunható elég hamar. Aztán a 7. tracknél bekopogtat Darwin és Entity, és a Hookie Mammothtól mintha kicserélték volna az egészet. Innentől beránt a mix, meglátszik mindkét DJ tapasztalata, tipikusan táncparkett-orientált zenéket válogattak össze, ilyenekre még reggel 5-kor is szívesen tombolna az ember. A végefelé előkerül még az angolok azon perverzitása, hogy hardstyle számokat csinálnak/játszanak 180 BPM-en, ami elég furcsán hangzik, de a We Are Hardcoret még én is szívesen játszanám, olyan bulizós atmoszférát csinál neki az MC. A mix lezárását érdemes még megemlíteni, S3RL ugyanis elkészítette az eddigi legjobb Here's Johnny remixet.
CD3 - Al Storm & Kutski
És elérkeztünk az album legjobb, legzseniálisabb, legfantasztikusabb, legleglegebb mixéhez, amit Al Porn és Slutski (:D) követett el. Storm produceri képességeivel és Kutski ízlésével eddig is tisztában lehettünk, egy átlagon felüli lemezre így mindenképpen számítani lehetett a 2 név alapján, ám a végeredmény messze, messze jobb lett. Nem lehet trackekre szétbontani és úgy értékelni, ugyanis ez nem csupán egy cd, amire ki van szelektálva néhány szám, ez egy kiváló DJ szett. Elejétől végéig rendkívül tudatosan van felépítve, könnyed vokálos darabokkal kezd, ami átmegy pörgős UK Hardcoreokba és a legváratlanabb pillanatokban leng ki kicsit a Rave Breaks vagy épp a Drum'n'Bass felé. Nem elég? Akkor tegyük hozzá, hogy mindezt Kutski scratchelése kíséri. Valahogy így képzelem el, amikor valaki nagybetűs DJ, nem csupán beatmatchingel 2 zenét, remélem lesz alkalmam még ebben az életben eljutni egy olyan bulira, ahol ilyen színvonalú mixet hallhatok, addig is viszont minden tiszteletem Al Storm és Kutski ezen ~70 percéé
CD4 - Oli G & Lost Soul
Pure freeform korongal nagyon ritkán találkozunk, de Oli G és Lost Soul nem ismer kompromisszumot, összeválogattak 17 elképesztően jó, nem unalmas, nem gagyi, nem vérszegény, hanem ízig-vérig pörgős freeformot. Én alapvetően nem szeretem ezt a stílust, szóval át tudom érezni, mennyi munkát fektethettek bele, hogy ne váljon vontatottá a mix. A fénypontjait számomra 2, egymással eléggé kontrasztban álló szám adja, Gammer Ambient Angelse a szállós freeform vonalát erősíti (itt tartsunk 1 perces néma csöndet annak emlékére, hogy csak digitálisan fog megjelenni, vinylen nem), a másik a Beyond Salvation, ami tipikus Lost Soul, csak ő tud ilyen egyedi, kicsit sötét atmoszférát teremteni a zenéinek.
Lehet, hogy elhamarkodott ilyet kijelenteni, de nagyon olybá tűnik, hogy megszületett a modern UK Hardcore legjobb albuma. Szerencsére a legtöbb külföldi és itthoni vélemény is azt mutatja, a Hardcore Underground 4 megérdemli ezt a címet, hisz egyúttal fricskát is mutat azoknak, akik állandóan vészmadárkodnak, hogy "csak a régi zenék a jók, a mostani ukhc szar". Nem tökéletes album, de nagyon nehéz lesz ennél sokszínűbbet és jobbat összehozni, az biztos.
Címkék: al storm, brisk, Darwin, Fracus, hardcore underground, kutski, lost soul, marc smith, oli g
Úgy tűnik, Briskék tanultak a NG/BB/Stimulant site körüli gondokból, ugyanis most nem volt egy évvel előtte bejelentve semmi, hanem egyszer csak a semmiből feltűnt Paul Nineham aka Brisk artist oldala, ami (a labeljeiével ellentétben) teljesen jó lett.
A dolog persze kicsit komikus, hiszen mivel Brisk önmagában, egy emberként testesíti meg a kiadóit, tulajdonképpen ugyanarról szól minden rajta, mint a Next Generation oldalon, azzal a különbséggel szerencsére, hogy ez használható is lett. Ennek megfelelően minden szükséges információt megtalálhatunk kedvenc ukhc celebünkről: diszkográfia, biográfia, mixek, vagány képek, ráadásul a mai trendeknek megfelelően twitteren és facebookon is nyomon követhetjük.
Szintén pozitívum, hogy (legalábbis egyelőre) rendesen frissül az oldal, így érdemes gyakran csekkolni, olvashatunk az új podcastekről, Brisk ausztráliai turnéjáról, és, ami talán a legérdekesebb, az új megjelenésekről is, az indulással egyidejűleg el is hintette az idei menetrendet:
Brisk & Fracus - On & On (Recon remix)/On & On 2009 - Next Generation (NG090)
26th October 2009
Brisk & Vagabond - Drift Away/Hardcore Habanera - Blatant Beats (BB088)
26th October 2009
Brisk & Stormtrooper - Rudeboy Sounds/Rubix Cubix - Next Generation (NG091)
9th November 2009
Brisk & Vagabond - Hardcore Never Dies/Get It On - Blatant Beats (BB089)
16th November 2009
Double Dutch - Worlds Collide/Killer - Next Generation (NG092)
23rd November 2009
Ham - Epic Riff/Old Skool - Next Generation Records (NG093)
7th December 2009
Az oldalon belehallgathatunk a többségébe, tisztes iparosmunkák ezek, a Stormtrooper kooperációk még jobbak is, és Ham is megcsillantja tehetségét a szóló zenéivel, de sajnos Vagabond nélkül továbbra is félkarú óriás a label. Az előzetes hírek szerint ez jövőre még rosszabb lesz, ugyanis lassan elfogynak a szekrényben lévő Brisk & Vagabond zenék, és teljesen átveszi a kartárs szerepét Fracus, aki korrekt producer ugyan, de hiányzik belőle az a plusz, amitől maradandókat alkotna.
Az album tokja ugyanolyan mint az előzőé, most is csillagos ötös a dizájn. Ja és megtudjuk, hogy Oli G egy vagánykodós figura, Lost Soul pedig egy magamfajta idióta lehet, muhhaha! :D
Fracus & Darwin
Talán nem meglepő, hogy a HU rezidenseitől ezúttal egy jellemzően vokálos uk hardcore mixet kapunk, melyet számos helyen tört zenék tarkítanak. Itt az élő bizonyíték, hogy egy ilyen cd-nek sem kell feltétlen kommersznek lennie. Tele van jobbnál jobb számokkal, bár biztos elfogultsággal leszek vádolva, ha azt mondom, hogy a legjobbakban Darwin keze általában benne van, mint pl a tört Y don't U vagy az Entityvel közösen alkotott I know where I stand. Lumin8 Rivers flow in you-jánál megbocsáthatjuk, hogy feldolgozás, mert nagyon eltalálta, a Nothing there Reese remixe pedig egy kellemes hardcore breaks verzió lett. És azt hiszem itt abba is hagyom, mert igazságtalan, hogy a többi számot nem említem meg. A mix hozza azt, amit vártam tőle.
Brisk & Marc Smith
Briskék cd-je feldolgozásokkal kezdődik. Ez nem igazán méltó a két nagy öreghez, de legalább jó újragondolások ezek. A Look @ the heaven dallama fantasztikus módon vibrál, Technikore úgy tűnik Darwinhoz hasonlóan mágikus kézzel született, amihez nyúl, arannyá változik. A Fretman & Darwin feat. Kyla formáció Summer of love-ja nagyon kellemes zene, bejelentkezhet az album legjobb vokálos száma címére. A mix második felében a vokálos zenék után a durvább vonal kezd el dominálni, amely a végén torzdobosságig fajul. Darwintól és Marc Smith-től a The power of will igencsak anthem-szerűre sikeredett, nem lepődnék meg, ha ezentúl sokszor hallanánk itt-ott. A Brisk-féle gyorsaság ezen a mixen is érvényesül és azáltal, hogy Ham helyett Marc Smith a társa inkább a keményebb hangzás van előtérben.
Al Storm & Kutski
Hogy is mondják? Van itt minden, mint a búcsúba'! Általában még az Angliában szokásos mixalbumokon is viszonylag koherensek, album-szerűek a mixek, tehát jellemzően hasonló stílusú, hosszabb számokkal vannak tele. Azonban azáltal, hogy itt az egyik dj Kutski, sejteni lehetett, hogy más lesz a helyzet. Már ott kezdődik, hogy 31 számot zsúfoltak a cd-re, így az nem számok bemutatásáról szól, hanem inkább a keverésről. A szokásos uk hardcore-on kívül találkozunk még oldschool-lal, rave breaks-szel, drum and bass-szel és a végén hardcore-ral, mindezt megfűszerezi Kutski scratchelése. Külön kis gyöngyszem Bang! vs Al Storm feat. Nikki Mak-től a Breakin' thru, amelyik a válogatás egyik legjobb vokálos zenéje, de nem maradhatott ki a We are the vampires sem, ami lassan slágerré növi ki magát. Olyan változatosságot mutat be a két dj, hogy egy percig sem unatkozunk, inkább illene egy partyra a mix, üdítő ilyet hallani. Őszintén szólva nem gondoltam, hogy nekem ez ennyire tetszeni fog, de valahogy mégis megfogott.
Oli G & Lost Soul
Ha az előző mixet egy nagy színes kristálykavalkádnak nézzük, akkor ez egy hatalmas tökéletes gyémánt. Nagy hiányt pótol ez a cd, hiszen nem nagyon volt freeform-mix a közelmúltban nagyobb kiadványon, Sharkey legutóbbi szereplése az újraindult Bonkersen is inkább már a uk hardcore-ba hajlik. Oli-ék mellőzték a vokálos számokat, tiszta freeformot kapunk és nagyon ügyesen találták el az egyensúlyt az uplifting és a betegebb zenék között. A Mood music sejtelmes kezdetével nevéhez méltóan jól megadja az album alaphangulatát. Nehéz kiemelni számokat, annyira jó mindegyik, de nekem különösen tetszett Grimsoul I'll bring the storm-ja a torzdob betétekkel és a végén az őrületes pörgéssel. Annyira jól összerakták ezt a mixet, hogy szerintem nem túlzás kijelenteni, hogy tökéletes lett. Megmutatja, hogy a freeformnak igenis van jövője. Megunhatatlan...
Összegezzük tehát a tapasztalatokat. Jobb lett a negyedik rész, mint a harmadik? Mondhatjuk azt, hogy igen, de itt azért a személyes ízlés eléggé szerepet játszik. Egyvalamit biztosan kijelenthetünk: a mashup mixnek és a freeformnak köszönhetően sokkal-sokkal változatosabb lett és ez mindenképpen jót tett neki! Már most kíváncsian várom az ötödik rész line up-ját, reméljük szolgál ismét valami meglepetéssel CDJay csapata. Well done, guys! :)
Támogassátok az underground szcénát, mindössze 3-4 ezer forintért kiszállítja a HMV ide is, pusztuljon a Clubland-shit! :D (Nem, nem vagyok, se a HU-csapat, se a HMV fizetett ügynöke! :D) http://hmv.com/hmvweb/displayProductDetails.do?ctx=280;0;-1;-1;-1&sku=276997
A Hardcore Underground honlapján közzétettek két ingyenes alkotást Darwintól. Mindkettő nagyon színvonalas és kellemes track lett, ajánlom mindenkinek, aki szereti a kicsit elszállósabb hangzást :)
Liquid Child - Diving Faces (Darwin remix)
(a letöltéshez jobb klikk a linkre, majd "mentés más néven")
Egyébként a napokban jelent meg a Hardcore Underground sorozat negyedik része, ami ismét nagyot dobbantott. A közeljövőben remélhetőleg olvashattok is róla egy részletes elemzést Főnix jóvoltából ;)
Nade lássuk akkor az albumot magát!
Az album tokja nagyon igényes, ismét kihajthatós papírtokot kapott, a borító dizájnja is zseniális. De beszéljenek inkább a képek!
És akkor következzenek a mixek!
Brisk & Ham
Mit várnánk a két NextGen-öregtől a mixük elejére? Mondjuk egy közös számot, esetleg egy Vagabondot vagy egy Brisk & Vagabondot. Nagyon új időket jelez, hogy egy Darwin-alkotás lett mégis az első szám. A pár évvel ezelőtti Vagabond-dominancia már véglegesen megszűnni látszik a Next Generationnél, Briskék helyet adnak bőven az új tehetségeknek, akikben nem kell csalódnunk. A Vagabond-éra után is van élet, ez ugyan már másmilyen, talán sokaknak kevésbé tetszik, de mindenképpen színvonalasnak mondható a felhozatal. A lemez első felében vokálparádéban van részünk, a végén pedig sor kerül zúzósabb, inkább experimental-abb trackekre.
Marc Smith & Al Storm
Úgy tűnik a Hardcore Underground kiadója nem riad vissza a kísérletezéstől, hiszen nemcsak megszokott párosokat raknak egy cd-re. Mit is eredményez a skót fenegyerek és a nagy zenegyáros kombója? Egy változatos mixet, amelyben inkább a kevésbé slágeres számok dominálnak, de ez persze semmit nem von le az értékéből. Nekem Ultravibes száma kiemelkedik a többi közül, nem sok zenéjét lehet hallani, de ha megvillan, akkor az mindig valami különleges.
Fracus & Stormtrooper
A másik nagy kísérlet: összerakni a vokál-királyt a TNC-mesterrel? Mi sül ki ebből? Stormtrooper egy vokálos mixben? Kizárt dolog! Így aztán Fracus "idomul", megmutatja ezt az arcát is és ahogy a producereket ismerem, még örül is neki! Az albumon ez a mix a leginkább kísérletező, törttel kezdődik, aztán kapunk mindenfélét, pl végre egy jó MC-zős zenét a GEOS Crew-tól és a végén még egy vérbeli freeformot is.
Darwin, CLSM & Nu Foundation
Nem tagadom már így előre, ez a cd a szívem csücske. Most egy velős ajnározás következik, kérjük gyengébb idegzetű (főleg TNC-s) olvasóinkat, hogy forduljanak el. :D Itt találkozunk egy újfajta standarddal, ami magasabbra rakja azt a bizonyos lécet a szcéna többi szereplőjének. Változatosság, színvonal és egy érzés. Egy érzés, ami már nem a 2000-es évek UK hardcore-ját jellemzi, hanem a jövőét. Így kár is a régiekhez hasonlítani. Soksok számot kiemelhetnék, de csak egyet fogok, a Let me in-t, ez a már nemcsak egy zene, ez egy élő hangsor, életre keltették a UK hardcore-istenek... És itt be is fejezem, mert azt hiszem túlzásba vittem kicsit. :D
Összegzésképpen:
Úgy gondolom, hogy a mára meglehetősen elkommerszült Bonkers méltó utódra (vagy inkább konkurenciára?) lelt a Hardcore Undergroundban. Talán senkinek nem tűnt fel az albumon, de egyik mixen se találunk egy-egy producertől túl sok saját számot. Az albumért felelős CDJay-t megkérdezve azt a választ kaptam, hogy ugyan nem tiltják a túl sok saját számot, de erősen ellenjavallják. ;)
Az albumot meghallgatva feltehető a kérdés, hogy lehet-e ennél jobbat? Az október 19-én megjelenő, következő Hardcore Underground nemrég napvilágra került line up-ját és tracklistjét látva azt kell, hogy mondjuk: igen, lehetséges!
Több információt a kiadó hivatalos honlapjáról szerezhettek: www.hardcoreunderground.info
Keresés
Mi ez az egész?
Utolsó hozzászólások
És vannak ilyen bulik is? LOL! Na egy ilyenre elmennék!... »
Remélem jó lesz :D alig várom :D »
Be kéne írni az Utószilveszteri buli ajánlóját erre az oldalra... »
"Jericho kürtjei felhangzanak, és indul a pumpálás!" így ahogy mondod^^... »
Kategóriák
× Blog (3)
× DJ-k (6)
× Freeform (1)
× GYIK (1)
× Happy Hardcore (4)
× Közösség (5)
× Lemezkritika (25)
× Letöltés (10)
× Makina (0)
× Más stílusok (2)
× MC-k (1)
× Mixek (6)
× Neorave (9)
× Oldschool (2)
× Party (8)
× Rádió (1)
× UK Hardcore (36)
× Zeneszerkesztés (0)
Archívum
× 2010. október
× 2010. február
× 2009. november
× 2009. október
× 2009. szeptember
× 2009. augusztus
× 2009. május
× 2009. április
× 2009. március
× 2009. február
× Az összes »
Linkajánló
× RAVE.hu
× NEORAVE
× Hardcore Stalkers
× Scootertechno Hungary
× RMB rajongói oldal by Simu
Magyar Happy/UK Hardcore kiadók:
× Dezigned 4 Ravers
× Digital Resolution
Külföldi raver oldalak:
× Happyhardcore.com
× USH.net
Online zeneboltok, lemezboltok:
× IMO Records
× IMOdownload
× Juno Download
× HardBeatStore
Partnereink
Egyéb
